A Budakeszi Szépítési Egyesület alapszabályai (1889)

1.§ Az egyesület czime, székhelye és czélja.[1]

 „Budakeszi szépitési egyesület” czim alatt Budakesz székhelylyel egyesület alakúl, melynek czélja Budakesz községet, mint nyaraló helyet emelni.

2§ Az egyesület feladata.

 a) általában

Az egyesület feladata leend mindenről gondoskodni illetve mindazt kieszközölni, a mi a községben való tartozkodást minden tekintetben kellemessé teheti és ez által a nyaraló felek részéről való látogatottságot előmozdíthatja.

b) különösen

1.) Az illetékes hatósággal egyetértve és annak támogatásával: a föbb útvonalak öntözése; a gyalog utaknak jókarba hozatala egyesületi költségen és azok jókarban tartásának a hatóságnál való kieszközlése; fasorok ültetése; utcza világitás; asztalok és székek felállitása az erdöben egyesületi költségen és ezek feletti felügyelet ellvállalásának az erdészeti hivatal részéről való kieszközlése; a séta utak szabályozása, jelzése, továbbá útmutatók és a hegyi utakon távolság jelző táblák felállitása; alkalmas egészségrendöri intézkedések, forgalmi viszonyok és közbiztonsági állapotok létesitésének kieszközlése; végül uj épitkezéseknél törekedni fog az egyesület az épitkezési bizottságok és az épittetőket arra nézve befolyásolni, hogy a szépérzék, jó izlés és kényelem követelményei kellő métánylásban részesüljenek.

2.) Az egyesület tagjai részéröl díj nélkül fogadja el és tartja nyilván a kiadó lakások bejelentését és e nyilvántartás alapján ad a lakás kereső közönségnek felvilágositást. A kiadó lakások jegyzéke alkalmas helyen leend kitéve.

3.) Az egyesület alkalmas helyen panaszkönyvet fog tartani, a beérkező óhajokat lehetőleg figyelembe veendi, a panaszok okait pedig törekedni fog megszüntetni.

4.) Az egyesület hirdetések utján és más alkalmas módokon mint pl. ismertetések szétküldése, az orvosegyesületnek kirándulásokra való meghivása stb. stb. által fog törekedni Budakesz község iránt a nyaraló közönség figyelmet felébreszteni.

5.) Az egyesület a fövárosban egy vagy több képviselőséget állit fel, melyek Budakeszre nézve felvilágositással szolgálnak.

3.§. A tagok

1.) Az egyesület áll a.) tiszteletbeli, b.) alapitó, c.) rendes és d.) pártoló tagokból.

Tiszteletbeli tagok azok, kik a közjó, Budakesz községe, vagy az egyesület körül szerzett érdemeiknél fogva a választmány előterjesztése folytán a közgyűlés által ilyenekül megválasztatnak.

A tiszteletbeli tagok az egyesületi terhek viselése alól felmentvék és az egyesületi ülésekben tanácskozási szavazattal birnak.

Alapitó tagok azok, kik az évi rendes tagsági díjon felül még egyszer és mindenkorra 5 frtot az egyesület pénztárába befizetnek. Ezen tagok választó és választható képességgel birnak.

Rendes tagok azok kik öt egymás után következő éven át évi 3 frt befizetésére kötelezik magukat. Szintén választók és választhatók.

Pártoló tagok azok ki egy évadra 3 frtot fizetnek az egyesület pénztárába; továbbá kik az egyesület részére ezen pénz összegnek megfelelő munkát teljesitenek vagy ezen járulékot természetben róják le, Tagságuk tartamára csupán választó képességgel birnak.

2.) Az egyesület tagja lehet bárki, ki az egyesület terheinek viselésében résztvesz.

3.) A tagok minden kategoriájáról törzskönyv vezetendő, melybe a tagok belépésök időrendje szerint beigtatandók.

4.) Minden tag jogosítva van javaslatait a választmány elé terjeszteni, mely azokat tárgyalni köteles. Három nappal a közgyülés megtartása elött benyujtott és legalább tiz rendes tag által aláirt javaslattok a választmány által tárgyalandók, és annak véleménye kiséretében a közgyülés elé terjesztendök.

5.) A tagok jogai és kötelezettségei megszünnek:

a.) elhalálozás folytán

b.) azon időszak utáni kilépés által, melyre a társulat kötelékébe léptek. A kilépési szándék a tagsági időszak lejárta elött
3 hóval a választmányjak bejelentendő; ellenkező esetben a tagsági kötelezettség továbbra is fennmarad.

6.) Az egyesület fentartja magának azon jogot, hogy amaz egyesületi tagokat, kik fizetési kötelezettségeiknek az arra

Vonatkozó felhivástól számitott 4 hét alatt eleget nem tesznek, az egyesületi jogok gyakorlásától kizárja.

Ezen tagok hátralékaiknak törlesztése elött választó képességeiket sem cselekvőleg sem szenvedőleg nem gyakorolhatják.

7.) Kilépésöket bejelentett, de tagsági idejök tartamára tagsági díjakkal még hátralékban levő egyesületi tagok, ezen hátralékaikat okvetlenül leróni tartoznak.

4.§. Az egyesület eszközei

1.) Az egyesület önkéntes adakozásokból és tagjainak járulékaiból fogja azon alapot létesíteni, mely az egyesület czéljainak megvalósitására szükséges.

2.) Az egyesület jogosúlt az összes jövedelmet a rendes kiadások fedezésére és beruházásokra forditani. Állandó alap csak a 2.§-ban körülirt feladatok megoldása után létesittetik, tehát csak akkor, ha ez az egyesületi czélok csorbitása nélkül megtörténhetik.

5.§. Az egyesület ügykezelése

Az egyesület ügykezeléséről a közgyülés és a választmány gondoskodik; az utobbi a 16. §.-ban emlitett idegen ülnökök közremüködésével.

6.§. A rendes évi közgyülés.

a.) Évenkint június hó 15. és augusztus 15. közötti időben a elnök vagy alelnök elnöklete alatt rendes közgyülés tartandó Budakeszen.

b.) A közgyülés teendői következők:

1.) 36 választmányi tagnak és 8 választmányi póttagnak 3 évre, továbbá 3 számvizsgálónak 1 évre való megválasztása; a választmány javaslatainak és a tagok részéről szabályszerű időben beterjesztett javaslatoknak tárgyalása és azok érdemleges elintézése. Az évi számadásnak a számvizsgálók jelentése alapján való birálata és a választmány évi jelentésének tárgyalása, az ezekre vonatkozó felmentvény megadása vagy megtagadása és az ezek tárgyában hozandó határozat.

2.) A közgyülés általános szótöbbséggel határoz; az egyesületi alapszabályok módositására vagy az egyesület feloszlására vonatkozó határozat hozatalhoz 2/3 szótöbbség kivántatik. Érvényes határozatokat a közgyülés csak akkor hozhat, ha a tagoknak legalább 1/10 része jelen van; az alapszabályok módositását vagy az egyesület feloszlását kivánandó határozatok hozatalához legalábbis a tagok fele részének jelenléte szükséges.

3.) Ha a közgyülés, annak megnyitási időpontjától számitott fél óra mulva sem határozatképes: 8 napon belül új közgyülés hivandó egybe, mely a tagok számára való tekintet nélkül, de a szótöbbségre fentebb megállapitott feltételek mellett határozatképes.

4.) A szavazás módját az elnök határozza meg; szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

5.) A közgyülésről rendes jegyzőkönyv vezetendő, mely az elnök, a jegyző és két jelen volt és erre felkért egyesületi tag által aláirandó.

6.) A közgyülés ideje, legalább 8 nappal elöbb, egy fővárosi hirlapba való beiktatás, a községben pedig kidobolás által kihirdetendő; a napirend és a választmány évi jelentése 8 nappal előbb az egyesületi irodában szabad betekintésre kiteendő.

7.§. A rendkivüli közgyülés.

1.) Rendkivüli közgyülés tartandó 10 választmányi tag vagy 50 rendes tag kivánatára.

2.) Alapszabályok modositása vagy az egyesület feloszlása iránti határozathozatalra a rendkivüli közgyülés nem illetékes.

Különben a rendkivüli közgyülés ugyanazon jogokkal és hatáskörrel bir mint a rendes; a tárgyalás menetére is a rendes közgyülésről előbb mondottak állanak.

8.§. A választmány.

1.) A választmány a közgyülés által 3 évre választott 36 választmányi tagból áll.

2.) A póttagok halálozás vagy lemondás következtében üresedésbe jött rendes tagsági helyekre lépnek elő és pedig a póttaggá való megválasztásukkor nyert szavazatok száma
szerint.

3.) A választmány a maga kebeléből választja az elnököt, alelnököt, a gazdát, felügyelőt, pénztárnokot, az ellenőrt és két jegyzőt.

4.) A választmány vezeti az egyesület egész ügykezelését; gondoskodik a közgyülés határozatainak végrehajtásáról; összeállítja a lefolyt évről szóló számadási jelentést, valamint a jövő évi költségvetést és az utobbiakat az egyesület érdekeinek elömozditására irányuló netaláni észrevételeivel és javaslataival együtt a közgyülés elé terjeszti; megállapitja a rendes közgyülés idejét és napi rendjét és egybehivja a 7.§.ban körülirt esetekben a rendkivüli közgyülést; elrendeli a foganatositandó munkát, kiutalja az azokra megkivántató költségeket; megvizsgálja az egyesületi közegek számadásait, megállapitja és nyilvántartja az egyesület rendes és rendkivüli kiadásait.

5.) A választmány rendes ülésben tárgyalja az egyesület ügyeit az elnök vagy alelnök elnöklete alatt, ezen ülések a szükséghez képest, de minden hónapban legalább egyszer megtartandók. Határozathozatalhoz legalább 10 választmányi tag jelenléte és általános szótöbbség szükséges; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6.) A választmányi ülésekről rendes jegyzőkönyv vezetendő, mely az elnök a jegyző és két jelen volt és erre felkért választmányi tag által aláirandó.

7.) Az összes választmányi tagok egyforma szavazóképességgel és a szó vagy irásbeli javaslattétel jogával birnak.

9.§.) Az elnök.

1.) Az elnök képviseli az egyesületet kifelé, vezeti és szemmel tartja az egyesületet érintő ügyeket, elnököl a közgyülésen valamint a választmányi ülésekben; egybehivja, megnyitja, vezeti és befejezi azokat; őrködik a tárgyalások rendje fölött, adhatja és megvonhatja a szót, előterjeszti a megvitatandó tárgyakat és ismerteti azokat a mennyiben ezzel elöadót nem bizott meg, vagy javaslattevő javaslatát maga előadni nem kivánja; végül kijelüli a szavazat szedőket és a jegyzőkönyvi hitelesitőket.

2.) Az elnök felügyel és ellenőrködik a pénztáros, a gazda és a felügyelő fölött; megvizsgálja számadásaikat, meghatározza az általuk foganatositandó teendőket. Felfüggeszti azon munkálatokat, melyeket a választmány elrendelt ugyan, de melyek utolagosan czélszerütleneknek vagy költségeseknek bizonyúlnak. Ilyen esetekben az elnök három nap alatt választmányi ülést tartozik egybehivni és abban bejelentést tenni. Az elnök ellenjegyzi a rendkivüli bevételekről és kiadásokról szóló összes nyugtákat és okmányokat, azokról rendszeres könyvet vezet és ennek alapján elenőrzi a pénztárnok feljegyzéseit. Az elnök utalványozza az összes pénzeket melyek közgyülési vagy választmányi ülési határozatnál fogva szükségesek; egyszersmind fel van jogositva a választmánynak utólagos bejelentés mellett, 20 frtig saját felelösségére utalványozni.

10.§. Az alelnök.

Az elnök akadályoztatása esetén annak teljes jogkörével az alelnök vezeti az egyesület ügyeit.

11.§. A gazda.

A gazda vezeti a választmány által elrendelt és a 2.§.-van körülirt munkálatokat; elkésziti a szükséges költségvetéseket és a pénztárnokkal egyetértöleg a végelszámolásokat; gondoskodik a szükséges szerszámok, anyagok, növények stb. beszerzéséről és a választmány jóváhagyásával értékesíti a feleslegessé vált tárgyakat.

12.§. A felügyelő.

A felügyelő az egyesületi összes ültetvények, továbbá a már elkészült vagy még csak készülőfélben levő munkálatok felett gyakorolja a felügyeletet; tapasztalatairól a választmányban jelentést tesz; esetleges hibákra vagy tévedésekre felhivja a figyelmet és azok elenyésztetésére nézve javaslatot tesz. Végül a gazda összes helyesnek talált számláit ellenjegyzi.

13.§. A pénztárnok.

A pénztárnok az egyesületi pénztár és a szükséges könyvek kezelője; átveszi a befolyó pénzeket, azokat nyugtázza; az elnök, vagy más erre jogositott
egyesületi tisztviselő utalványára egyesületi czélokra kifizetéseket eszközöl. Sürgős esetekben a választmány utólagos értesitésének kötelezettségével a gazda egyszerü utalványára 10 frtig kifizetést teljesíthet; köteles minden választmányi ülésben a pénztár állapotáról részletes jelentést tenni.
Rendkivüli bevételek vagy kiadások csak elnöki ellenjegyzésre foganatosíthatók; 105 frtot meghaladó egyesületi folyó pénzeket a pénztárnok magánál nem tarthat. Az egyesületi értékek a Budakeszi takarékpénztárban helyezendők el.
A közgyülés előtti választmányi ülésben tartozik a pénztárnok egy áttekinthető évi pénztári jelentést tenni. A pénztárnok köteles az elnöknek az ellenőrnek és a számvizsgálóknak a pénztár állapotáról bármikor pontos felvilágositást adni és a pénztár vizsgálatába belenyugodni.
A hátralékos tagsági díjakat nyilvántartja és azokról negyedévenként kimutatást terjeszt a választmány elé.

14.§. Az ellenőr.

Az ellenőr kötelessége a pénztári kezelést ellenőrizni és erről minden választmányi ülésben jelentést tenni.

15.§. A jegyzők.

A jegyzők feladata az ülési jegyzőkönyvnek vezetése és az összes irodai teendők elvégzése.

16.§. Idegen ülnökök.

Az egyesület igazgatásában való részvételre fel vannak jogosítva Budakesz község elöljárósága: a községi biró, jegyző és két bizottsági tag kiküldése által; továbbá a Budakeszi fürdő részvény társaság: két igazgató kiküldése által és végül a községi orvos.
Az emlitett idegen ülnökök a választmányi ülésekben és a közgyülésen részt vehetnek és tanácskozási szavazattal birnak.

17.§. A számvizsgálók.

A közgyülés évenkint 3 számvizsgálót választ, kik a tisztviszelők számadásait és az egyesületi könyveket pontosan megvizsgálni és a választmánynak valamint a közgyülésnek jelentést tenni tartznak.

18.§. A tisztviselők fizetése.

Az egyesületi tisztviselők állásaikat tiszteletbelieknek tekintik és fizetést nem húznak; csakis a pénztáros van jogosítva egy segéd alkalmazása czéljából viszontszolgáltatást követelni, melynek magasságát a választmány állapítja meg.

19.§. Az egyesület tartama.

Az egyesület egyelőre 5 évre alakúl t.i. 1889. évi Január hó 1-től 1893. December végéig.

20.§. Az egyesület feloszlása.

A közgyülésnek jogában áll az egyesület feloszlását elhatározni és az egyesületi vagyon fölött rendelkezni.

21.§. A működési időszak.

A működési időszak június 15-től a következő év junius 15-ig tart.

22.§.

Az egylet, ha az alap szabályokban meghatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a királyi kormány által, a mennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék,haladék nélkül felfüggesztetik ’s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlathatik vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik.

 

Kelt Budakeszin, a budakeszi szépitési egyesület 1888. september 2-án tartott közgyüléséből.

(olvashatatlan aláírás)

egyl. jegyző.

Szabadházy Jósef

A budakeszi szépitészeti egyletnek elnöke.

 

Függelék:
A belügyminiszterhez felterjesztett alapszabály-tervezet fejléce (1), a felterjesztő alispán kísérőlevele (2), valamint a belügyminisztériumi államtitkár jóváhagyó levele (3).

(1)
Budakeszi Szépítési Egyesület

Magyar királyi Belügyminister.
Jegyzőkönyvi szám: 32455./1889.
VII ügyosztály
A beadvány száma: 13630
Kelte: 10/V.
Beérkezése: 16/V.
Tárgy: Pest megye alispánja fölterjeszti a
budakeszi szépítési egyesület alapszabályait.
(2)
13630 szám/eln. 1889.

Nagyméltóságú
m. kir. belügyi minister úr!

Van szerencsém, a budakeszi szépitési egyesület alapszabályait két példányban, továbbá az alakuló közgyülési jegyzőkönyveket, jóváhagyás végett tisztelettel felterjeszteni. –
Budapesten 1889 május hó 10én

(olvashatatlan aláírás)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja.

(Sz.J. feliratú kis piros viaszpecsét)
(3)
32455 szám/VIII.

Látta m. kir. belügyminister oly megjegyzéssel, hogy mindazon esetleg hozandó közgyűlési határozatok, melyek az alapszabályok megváltoztatását, az egylet feloszlatását s ez esetben vagyonának hova fordítását czélozzák, foganatosítás előtt, a kir. belügyministeriumhoz felterjesztendők.
Budapeseten 1889 évi junius hó 12-én
a minister helyett

(olvashatatlan aláírás)
államtitkár